Letöltések

This paper discusses the impact of the transition to electric vehicles on the Hungarian automotive sector that is highly specialised in the manufacture of internal combustion engine vehicles and parts. Building on the industry lifecycle theory, we argue that electrification conveys many opportunities for upgrading, since it requires such a proliferation of innovative tasks that, coupled with a tight deadline imposed by the European regulatory framework, can be accomplished only through further decentralisation of R&D activities. Based on twenty expert interviews in Hungary and a review of global automotive actors' electrification-related transactions in central Europe, we find that the manufacturing-led growth model is not jeopardized by the transition to electrification, at least not in the medium run. Data suggests, however, that chances to harness the opportunities of electrification for meaningful industrial upgrading are low. Results predict continuity rather than radical change.

Letöltés

This chapter explores the factors behind the apparent superior performance of green industrial policy (GIP) in developmental states (exemplified by China), as compared with the inefficiencies of GIP in developed countries (exemplified by the USA). The specific context is the overwhelming export competitiveness of green energy industry (GEI) actors in developmental states. Two intuitive explanations are analysed critically: differences between the two country groups in (1) the objectives of GIP and the proxies that measure policy performance, and in (2) the alignment of institutions and policies with the requirements of the growth phase of the industry life cycle.

The study highlights that the institutional, operational, and governance-related differences between these two country groups are less clear-cut than what is suggested in the literature.

Turning to the prospects of GIP, the study anticipates a turn of the tide in the ongoing global green race. It is argued that different phases in the industry life cycle are characterised by different drivers of growth. GEI actors in China displayed spectacular catching up and were forging ahead during the growth phase of the life cycle, when the development of green energy industries was driven by scale-up and progress along the learning curve. Since further development, in the current phase, is driven by complementarities and spillovers, ‘game is not over in the ongoing global green race’.

Letöltés

Az írás annak a közismert jelenségnek az okát vizsgálja, hogy a környezeti fenntarthatóság erősítését célzó beavatkozások pozitív hatása mindig kisebb az eredetileg tervezettnél. A „zöld illúziók” és a pótlólagos költségekkel járó környezeti mellékhatások feltérképezése és rendszerezése érdekében áttekintettem a környezetgazdaságtan és a környezettudomány irodalmát. Az áttekintéshez a környezetgazdaságtan irodalmából megismert ún. szisztematikus irodalomelemzés módszerét használtam fel. E módszert a szakirodalom keresésének, a találatok szűkítésének, újbóli bővítésének és elemzésének jól definiált lépései jellemzik, és tudomásom szerint a hazai szakirodalomban először ismertettem és használtam fel ezt, a környezetgazdaságtanban gyakran alkalmazott módszert. A kutatás eredményeként rendszerbe foglaltam és grafikusan ábrázoltam a lehetséges okokat.

A rendszer építőkövei összefoglalva a következők:

Ha figyelmen kívül hagyják, hogy (1) a (természeti) erőforrások és a környezeti hatások egymással összefüggenek (interconnections & trade-offs), és/vagy nem megfelelően veszik figyelembe a beavatkozásokkal megváltoztatni kívánt (2) rendszer határait (system boundaries), akkor a beavatkozások valószínűleg csak (3) tologatják a problémát (problem shifting) az egyes erőforrások, vagy az életciklus egyes fázisai között (nyersanyag-kitermelés, gyártás, használat, megsemmisítés). A zöld illúzió fontos összetevője továbbá, hogy az egyes beavatkozásokhoz, azok megtervezői és kivitelezői legtöbbször olyan (4) hallgatólagos feltevéseket, előfeltételeket társítanak, amelyek nem igazolódnak (assumptions), illetve, hogy a másutt bevezetett jó gyakorlat kedvező környezeti hatása csak (5) az adott kontextusban érvényesül – a várt mértékben (contextuality).

Írásomban számos gyakorlati példával illusztráltam a zöld illúzió megnyilvánulásait, az általam felállított rendszer egyes elemeit, illetve azt, hogy gyakran maguk a környezeti fenntarthatóság javítását célzó beavatkozások járnak kedvezőtlen környezeti mellékhatásokkal.

Letöltés

A cikk a technológiai fejlődés környezeti fenntarthatóságra gyakorolt hatásainak örökzöld kérdését helyezi nagyító alá a digitális átalakulás, vagyis napjaink új műszaki-gazdasági paradigmát ígérő technológiáinak vonatkozásában. A szakirodalom szisztematikus feltérképezésével számba veszi a digitális átalakulásnak a környezeti fenntarthatóságra gyakorolt hatásait, a technológia-optimista környezetgazdászok és a pesszimista ökológiai közgazdászok érveit, és választ keres arra a kérdésre, hogy valóban paradigmaváltást jelent-e a digitális átalakulás környezeti fenntarthatósági szempontból.

Megállapítja, hogy bár az új technológiák segítségével nagyobbat léptünk előre, mint valaha a környezeti fenntarthatóság változó, fejlődő tartalmú célkitűzésének megvalósításában, mindazonáltal Carlota Perez (2015) előrejelzése, miszerint „globális zöld aranykor” következik, túlzásnak tekinthető: a környezeti fenntarthatóság nem került belátható közelségbe.

Letöltés

A feldolgozóipari energiafelhasználás környezeti fenntarthatóságának javítását célzó kutatások két, egymást kiegészítő részre oszthatók. Az egyik célkitűzés az energiahatékonyság növelése, a másik, a felhasznált energia „zöldítése”, vagyis a megújuló energiaforrások arányának növelése az összes felhasználáson belül. Az utóbbi téma keresleti vonatkozásaival, és ezen belül a feldolgozóipari energiaszükséglet megújuló energiaforrásokból történő fedezésének műszaki–gazdasági feltételeivel relatíve kevesebb elemzés foglalkozott. Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy a fejlett országok feldolgozóipari cégeinek energiahatékonysági törekvései és a megújuló energiaforrásokból előállított energia összes feldolgozóipari energiafelhasználáson belüli arányának növelését célzó erőfeszítései miként jelentkeznek Magyarországon.

Az alkalmazott kutatási módszer néhány kulcsszereplővel készített mélyinterjú. A magyarországi nagyvállalatok számára előírt energetikai auditálást végző tanácsadó cégekkel (hat cég) és egy feldolgozóipari céggel készítettem interjút, ez utóbbi nemrég átfogó energiahatékonyság-javító programot hajtott végre. A tanulmány megállapítja, hogy míg az energiahatékonyság erősítése már napirenden van, a megújuló energiaforrások integrálása és az energiafelhasználás rugalmasságának növelése a magyarországi feldolgozóipari nagyvállalatok körében még nem releváns. Bemutatja az energiahatékonyság növelése érdekében végzett beruházások jellemzőit és gazdaságpolitikai javaslatokat fogalmaz meg.

Letöltés

A tanulmány a vállalati funkciók közötti együttműködés szerepével foglalkozik. Bár a szakirodalomban rendszeresen hangsúlyozzák, ez a típusú együttműködés, vagyis az egyes vállalati funkciók közötti „falak” lebontása a környezeti teljesítmény szempontjából is fontos szerepet játszik, az irodalomban nemigen találkozunk ennek az állításnak a részletes kifejtésével. Nem világos, hogy a funkciók közötti együttműködés miként képes konkrétan előmozdítani a környezeti fenntarthatóság javítását.

A tanulmány a fenntarthatóság rendszerszintű összefüggéseiből indul ki, abból, hogy a fenntarthatóság egyes összetevői egymással átváltásba (trade-off) kerülhetnek. Gyakori eset továbbá, hogy hiába célozzák meg a beavatkozások a környezeti fenntarthatóság meghatározott aspektusait, valódi javulás akkor következhet be, ha egyúttal a fenntarthatóság más elemeit is erősíteni próbálják (az egyes rész-összetevők ugyanis összefüggenek egymással). A funkciók közötti együttműködés a fenti rendszerjellegű sajátosságok miatt elengedhetetlen. A cikk ezeket az összefüggéseket a vállalati tudásmenedzsment és a dinamikus képességek irodalmának tükrében elemzi.

A szakirodalomhoz ez a tanulmány három tekintetben járul hozzá. Egyrészt több részleges irodalmi irányzatot (a fentieken kívül, a „megéri-e zöldnek lenni?” szakirodalmát) foglal rendszerbe az adott téma összefüggésében, másrészt továbbfejleszti a környezeti szempontokra alkalmazott dinamikus képességek szakirodalmát, harmadrészt pedig a gyakorlati életből vett példákkal illusztrálja „a szürke elméletet”.

Letöltés

Az írás az energiahatékonysági rés (a potenciális és az aktuális energiahatékonyság közötti különbség mutatója) magyarországi vonatkozásaival foglalkozik. Megállapítom, hogy a magyarországi feldolgozóipari energiahatékonysági helyzetre és az ezzel kapcsolatos mérési és energiamenedzsment technológiák használatára jellemző az, amit Moncada-Paternó-Castello és szerzőtársai az Európai Unió üzleti szektorának K + F-teljesítményének vizsgálatakor állapítottak meg. Az EU teljesítményét a fő versenytársak megfelelő adataival összehasonlítva, a szerzők megállapították, hogy ami a leginkább K+F-intenzív cégek mutatóit illeti, az EU sem az Egyesült Államokkal, sem Japánnal szemben nincs lemaradásban. Az EU versenyszférájának K+F-lemaradását inkább az okozza, hogy míg az európai versenyszféra K+F-ráfordításainak és eredményeinek jelentős hányada néhány kimagaslóan teljesítő vállalatra (vagyis a teljes vállalati populációnak egy kis részhalmazára) vezethető vissza, az Egyesült Államokban nagyszámú kis- és középvállalat végez erőteljes és szisztematikus K+F-tevékenységet, és mutat fel ennek megfelelő eredményeket. Hasonló a helyzet Magyarországon: míg néhány feldolgozóipari vállalat energiatudatossága, energiahatékonyságának a potenciális értéket közelítő aktuális értéke és energiamenedzsmentjének fejlettsége semmivel sem marad a fejlett országokban tevékenykedő versenytársaié alatt, a magyarországi vállalati populáció jelentős hányada, legalábbis a relatíve alacsony energiaigényű szakágazatokban, minimális figyelmet fordít tevékenységének energiahatékonysági mutatóira.

Tanulmányomban kiemelem, hogy a hazai energiahatékonyság javításának egyik legszűkebb keresztmetszete az információhiány. A cégek nem csupán a referenciaértékekkel nincsenek tisztában és nem csupán a kockázatokkal és az elérhető megtakarításokkal kapcsolatban tapasztalható jelentős bizonytalanság: a vállalatok a saját folyamataik energiaigényét sem ismerik (legfeljebb az aggregált értékeket). Márpedig részletes, akár az egyes fogyasztók szintjére lebontott energiafelhasználási adatok nélkül, nem valósítható meg semmilyen összehasonlító elemzésre, vagy szimulációra épülő folyamatfejlesztési javaslat.

A magyarországi feldolgozóipari energiahatékonysági teljesítmény elmúlt évtizedekben bekövetkezett javulása leginkább a strukturális komponensre, a feldolgozóipar szerkezetének átalakulására, a relatíve kevéssé energiaintenzív ágazatok (a gépipar és a járműipar) térnyerésérevezethető vissza, és kisebb részben a hatékonysági komponensre: a korábbiaknál jóval fejlettebb technológiák alkalmazására, illetve a folyamatok fejlesztésére. Bár a strukturális komponensre visszavezethetően nem valószínűsíthető számottevő további javulás, sőt, Magyarország autóipari kitettsége már így is túlzott mértékű, egy további strukturális tényezővel még számolhatunk, mégpedig a feldolgozóipari cégek funkcionális feljebb lépésére visszavezethető energiahatékonyság-növekedéssel.

Funkcionális feljebb lépésük során a korábban döntően feldolgozóipari tevékenységekre szakosodott cégek diverzifikálják tevékenységüket: az alaptevékenységüket támogató üzleti folyamatokat is felelősségi körükbe vonják, és/vagy a globális vállalat számára végeznek szolgáltatásokat (például szolgáltatóközpont-tevékenységeket, vagy kutatás-fejlesztést). Amellett, hogy ezeknek a tevékenységeknek a fajlagos (egységnyi munka-, vagy tőkeinputra jutó) hozzáadottérték-termelő képessége gyakran magasabb, mint a feldolgozóipari alaptevékenységé, a funkcionális feljebb lépés másik következménye az, hogy az adott cég energiahatékonysága is nő: az egységnyi energiafelhasználással létrehozott hozzáadott érték is emelkedik. A feldolgozóipar tercierizálódása, a termékekhez kapcsolódó és az üzleti folyamatokat támogató szolgáltatások körének bővülése megannyi új lehetőséget teremt a „gyártó gazdaságok” szereplőinek funkcionális feljebb lépésére és egyúttal az általuk létrehozott egységnyi hozzáadott értékhez felhasznált energia mennyiségének csökkentésére.

A funkcionális feljebb lépés nem feltétlenül történik meg automatikusan: amennyiben bekövetkezik, az energiahatékonyság automatikusan javul, de ahhoz, hogy bekövetkezzen, vagyis, hogy valóban számottevő hozzáadottérték-többletet generáló tevékenységekre szakosodhassanak azok a cégek, amelyek a globális munkamegosztásban korábban csak a fizikai termelési folyamatokra szakosodtak, gazdaságpolitikai rásegítésre is szükség van (például tudomány- és technológiapolitikai beavatkozásokra, az oktatás/képzés fejlesztésére).

Letöltés

A tanulmány azt vizsgálja, hogy a fenntarthatósági szempontok globális értékláncokba integrálódása hozzájárul-e a magyarországi feldolgozóipari leányvállalatok feljebb lépéséhez. 25 hazai feldolgozóipari vállalat tapasztalatainak felmérése alapján bemutatom, hogy a környezeti fenntarthatóságot célzó beruházások révén a hazai leányvállalatok tevékenységének nem csupán a technológiai és K+F-igényessége erősödik, de a „zöldülés” következtében általában számottevő funkcionális feljebb lépésre is sor kerül.

Letöltés

A cikk az ipar 4.0 technológiák környezeti hatásait vizsgálja 16 magyarországi feldolgozóipari leányvállalatnál készített mélyinterjú alapján. Megállapítja, hogy a kiberfizikai termelési rendszerek, a termelésirányítási és folyamatfelügyeleti rendszerek, a folyamatoptimalizálási algoritmusok, továbbá a digitális termékfejlesztési, illetve termékéletciklus-kezelési megoldások nem csupán a leányvállalatok termelési képességeit és erőforrás-hatékonyságát javítják, hanem környezeti teljesítményét is. Azt találja továbbá, hogy szoros összefüggés van a helyi leányvállalatok feljebb lépésének különböző dimenziói: a termék alapú, a termelési eljárás alapú, valamint a funkcionális feljebb lépés, illetve a környezeti teljesítmény szempontjából elemzett feljebb lépés és a digitális feljebb lépés között.

Letöltés

The purpose of the paper is to demonstrate the beneficial impact of advanced manufacturing technologies (AMT) on firms’ environmental performance.

Drawing on interviews conducted with 16 Hungarian manufacturing subsidiaries on their experience with AMT, we find three functional areas, where the application of industry 4.0 solutions can not only enhance operational excellence and cost-efficiency, but it can also improve eco-efficiency, namely in the field of quality management (through smart production control, data analytics and predictive modelling solutions); process optimisation (through capacity planning and production scheduling solutions); product and process engineering (through advanced virtual technologies). We also find that AMT adoption facilitated subsidiary upgrading along various dimensions. The main managerial implication is that subsidiaries need to be proactive, and emphasise also the benefits stemming from energy and resource efficiency improvement when lobbying for investment in AMT.

Letöltés