Letöltések

This study explores the strategic drivers of digital transformation
(DT) at subsidiaries. Our research framework derives strategic drivers from a tripod model that integrates the resource-based, the institution-based, and the industry-based views. We use two longitudinal case studies at global automotive suppliers’ Hungarian
subsidiaries. We found that each view highlights a different set of
strategic drivers. DT in the subsidiaries is boosted by proactive local management and mature process improvement routines (dynamic capabilities); parent–pull relation (internal institutions) and state support attracting manufacturing FDI (external institutions); as well as buyers’ increasing expectations and supplier-related factors (industry-based view). By combining these views, we claim that drivers related to the external institutional context and the industrial competition are usually filtered by the global management before contributing to resource adjustments at subsidiaries in a coercive top-down manner. Despite this seemingly deterministic DT process, local managements can actively shape DT, even that of the MNE.

Letöltés

Recent trends in corporate venture capital (CVC) activities have added to the size and complexity of the financial system. Intuition suggests that in a period marked by spectacularly increasing start-up valuations, the opportunity to earn large capital gains increases the importance of corporate investors’ financial motivations.
Drawing on interviews with 12 Silicon Valley-based CVC units of global industrial companies, we examine if new trends in CVC investment represent a diversion from incumbents’ traditional focus on improving the competitive advantage of their core businesses. Building on the theory of the financialization of non-financial companies, we investigate the relationship between the strategic and financial motivations of CVC investing. We extend theory by distinguishing between developments at the extensive and intensive margins. We argue that the commonly applied quantitative measures capture financialization only at the extensive margin. Qualitative data indicate that the hypothesis of financialization does not hold at the intensive margin.

Letöltés

Letöltés

Numerous studies document the acceleration of technology and industry convergence and point out the role of digitalisation adding further impetus to these processes. However, the issue of how digitalisation engenders the blurring of industry boundaries has received little attention. This paper addresses this research gap and contributes to the conceptual understanding of blurring industry boundaries. We integrate previously disparate theories and constructs into a single conceptual framework to elucidate a mechanism by which digital technologies make industry boundaries increasingly permeable. The proposed mechanism is illustrated with references to recent developments in the automotive industry.

Letöltés

A tanulmány arra keres választ, hogy várhatóan miért nem jár a digitális átalakulás olyan mértékű pozitív hatásokkal a függő kapitalizmusmodellbe tartozó, közép-európai országokban, mint a fejlett gazdaságokban. Elsősorban magyarországi adatokra, korábbi interjúk és kérdőíves felmérések eredményeire támaszkodva, azokat a mechanizmusokat és hiányosságokat elemzi, amelyek megnehezítik, hogy a digitális átalakulás pozitív gazdasági hatásai kellő mértékben érvényre jussanak és akadályozzák, hogy a helyi szereplők kihasználják a digitalizációból fakadó lehetőségeket.

A tanulmány megállapítja, hogy

1) A digitális átalakulás következtében változott az értékláncokat alkotó tevékenységek köre és száma: a technológia egyes feladatokat automatizált, ezek helyett új feladatok keletkeztek. Módosult a meglévő, megmaradó tevékenységek stratégiai jelentősége. Az operatív és a stratégiai tevékenységek hozzáadott értéke közötti különbség tovább nőtt.

2) A digitális technológiák alkalmazása mind a bevételek, mind a költségek oldaláról pozitív hatást gyakorol a vállalati teljesítményre. A bevételi és a költségoldalon azonban messze nem egyforma a pozitív hatások mértéke és jelentősége. A digitális átalakulást célzó beruházások kiszámíthatóbb, de kisebb pozitív hatást gyakorolnak a vállalati teljesítményre, ha a digitális technológiákat a költségekkel összefüggő, hagyományos képességeket igénylő tevékenységek támogatására alkalmazzák, mint ha a bevételekkel összefüggő dinamikus képességeket igénylő tevékenységekére.

3) A függő kapitalizmusmodellbe tartozó, gyártó gazdaságok főszereplői, az anyavállalataik globális szervezetébe vertikálisan integrált helyi leányvállalatok hagyományos képességeket igénylő tevékenységekre szakosodnak. A digitális technológiák segítségével, ezek a szereplők még a korábbiaknál is költséghatékonyabban és pontosabban végzik azokat a feladatokat, amelyek egységnyi hozzáadott értéke az értékláncon belül relatíve kisebb.

4) A közvetlentőke-befektetéseket fogadó országok gazdaságai jelentős mértékben profitálnak e cégek digitalizációt célzó beruházásaiból: ezek eredményeként nő a helyi leányvállalatok állóeszköz- és immateriális tőkeállománya, termelékenysége, és a leányvállalatok funkcionális feljebb lépése eredményeként a helyileg létrehozott hozzáadott érték. A digitális technológiákba beruházó leányvállalatok a fejlődés, felzárkózás fő motorjai ezekben az országokban. E szereplők tevékenysége, fejlődése ugyanakkor a helyi gazdaságok hagyományos: költségeken és termelékenységen alapuló versenyelőnyét erősíti, holott a digitális átalakulással ezek a versenyelőnyök még a korábbiaknál is erőteljesebben szorulnak háttérbe az innovatív megoldásokon és üzleti modelleken alapuló versenyhez képest.

5) Ráadásul, a függő kapitalizmusmodellbe tartozó, gyártó gazdaságok főszereplői önállóan nem képesek profitálni a digitális átalakulásból. Ezzel szemben, a digitális átalakulás nyújtotta lehetőségeket önállóan kihasználni képes, gyorsan növekvő és nemzetköziesedő helyi technológiai vállalkozások köre alig fejlődött ki. Ennél is nagyobb gond, hogy e cégek egy részénél az elsőrangú technológiai képességek gyenge dinamikus képességekkel párosulnak. Ennek következtében, ezek a vállalkozások nem képesek leküzdeni a gyors, kiugró növekedés és nemzetköziesedés útjában álló akadályokat.

Letöltés

Ez a tanulmány a Világgazdasági Tudományos Tanács 2019. decemberi ülésén Sass Magdolna: „Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok? Alternatív növekedési utak keresése a visegrádi országokban” című előadásához készített hozzászólás. Sass Magdolna kutatási kérdéseit továbbgondolva, arra keres választ, hogy képesek-e a hazai digitális vállalkozások az alternatív növekedési motor szerepét betölteni. A kérdés megválaszolásához a szerző 12 hazai digitális vállalkozás sajátosságait elemzi: megvizsgálja, hogy milyen különbségek vannak e vállalkozások jellemzői és a digitális vállalkozások szakirodalomban leírt sajátosságai között.

Letöltés

A cikk abból indul ki, hogy a digitális átalakulás felerősítette az iparágak közötti konvergencia – már jóval korábban elkezdődött – folyamatát. E folyamat egyik megnyilvánulása a feldolgozóipari értékláncokba integrálódó, a feldolgozóiparon kívüli szektorokból érkező szereplők számának megsokszorozódása. A cikk számba
veszi a digitális technológiáknak és a cégek digitalizációs stratégiáinak azokat a jellegzetességeit, amelyek következtében nő az ágazatközi tranzakciók száma és jelentősége a feldolgozóipari értékláncokban, vagyis erősödik az iparágak közötti
konvergencia.

Letöltés

Letöltés

Drawing on interviews with ten Hungarian digital automotive technology providers, this paper investigates how digital transformation can assist factory economy digital entrepreneurs in their integration in the highly concentrated automotive global value chains (GVCs).

We identified four mechanisms by which digital transformation can, in principle, produce opportunities for factory economy actors’ entrepreneurial integration in automotive GVCs, as follows.(1) New entrepreneurial opportunities in the digital realm; (2) Fine-slicing innovation and globalization of R&D; (3) Ecosystem-type innovation collaboration; (4) Interaction-intensity of custom-tailored digital services provision.

However, to realize the potential of these opportunities, a critical mass of capable digital entrepreneurs needs to be achieved: a long way to go for factory economies.

Letöltés

This paper investigates whether advanced manufacturing technologies (AMT) can modify the patterns of upgrading in manufacturing subsidiaries operating in FDI hosting factory economies. Does the digital transformation of local manufacturing engender the accumulation of local technological and R&D capabilities, or the beneficial impact of AMT remains confined to production capability?

Analysis is based on primary data collected through in-depth interviews with a sample of high-flying manufacturing subsidiaries in Hungary, complemented with interviews with AMT providers.

We find that AMT have spectacularly improved all components of production capability. AMT redefined the boundaries of production activities and incited a fusion of selected technological activities in production activities. AMT deployment has automated selected tacit knowledge-intensive technological activities, making the related subsidiary-level capabilities obsolete. Conversely, other local technological activities have become more knowledge-intensive than before.

AMT propelled the upgrading of subsidiary-level R&D capabilities by supporting specific R&D activities and by acting as enabler of innovation collaboration. AMT created an integrated development environment and thus reduced the risks related to the decentralisation of R&D. Altogether, AMT adoption contributed to subsidiary R&D capability becoming ‘revealed’ and further upgraded through learning by doing.

Letöltés

The objective of this chapter is to modify the original smile curve model and incorporate the concept of value capture. The extended model is used to explain the little (sometimes even missing) impact of functional upgrading on the value capture of subsidiaries specialised in activities that are represented at the bottom of the smile curve.

Letöltés

This article investigates the differences in the application and impact of digital technologies between manufacturing subsidiaries and lead companies, the principal orchestrators of global automotive value chains. Utilising a dataset of 10 in-depth interviews with automotive industry actors, we analyse headquarters–subsidiary differences in the patterns of digitalisation-driven upgrading. A theoretical framework is offered that explains why the significant upgrading achievements of manufacturing subsidiaries deploying industry 4.0 technologies will not reduce the gap between lead companies and manufacturing subsidiaries in terms of value generation. We show that the concept of ‘industry 4.0’ is much narrower than that of ‘digitalisation’ and transition to smart factories is only part of the digital transformation story. Industry 4.0 technologies contribute to the upgrading of operations, and enable subsidiaries to take on production-related knowledge-intensive assignments (functional upgrading). Conversely, digitalisation serves lead companies’ strategic differentiation efforts, and facilitates achieving competitive advantage: the latter are crucial for value capture.

Letöltés

The paper discusses the impact of industry 4.0 technologies on the value chain position of production. Another purpose is to investigate the impact of these technologies on a sample of ten manufacturing subsidiaries in Hungary. We find that the implementation of industry 4.0 technologies has neither led to the reshoring of production nor of activities that support production. Conversely, local production capacities have been upgraded: advanced manufacturing technologies deployed and integrated with existing systems.

The new technologies have had a complex impact on skills: both de-skilling effects and skill-biased implications can be observed.

Drawing on the empirical findings and on the reviewed literature, two predictions are developed regarding the implications of industry 4.0 technologies. First, the share of value chain activities considered operative (non-core) will increase, and the number of activities global value chain orchestrators consider as strategic (core-competence) will decrease. Second, differences in the value chain position (or rather, in the position along the smile curve) of individual operative activities will become smaller: the bottom of the smile curve will be broader and flatter.

Letöltés

A cikk az ipar 4.0 technológiák környezeti hatásait vizsgálja 16 magyarországi feldolgozóipari leányvállalatnál készített mélyinterjú alapján. Megállapítja, hogy a kiberfizikai termelési rendszerek, a termelésirányítási és folyamatfelügyeleti rendszerek, a folyamatoptimalizálási algoritmusok, továbbá a digitális termékfejlesztési, illetve termékéletciklus-kezelési megoldások nem csupán a leányvállalatok termelési képességeit és erőforrás-hatékonyságát javítják, hanem környezeti teljesítményét is. Azt találja továbbá, hogy szoros összefüggés van a helyi leányvállalatok feljebb lépésének különböző dimenziói: a termék alapú, a termelési eljárás alapú, valamint a funkcionális feljebb lépés, illetve a környezeti teljesítmény szempontjából elemzett feljebb lépés és a digitális feljebb lépés között.

Letöltés

The purpose of the paper is to demonstrate the beneficial impact of advanced manufacturing technologies (AMT) on firms’ environmental performance.

Drawing on interviews conducted with 16 Hungarian manufacturing subsidiaries on their experience with AMT, we find three functional areas, where the application of industry 4.0 solutions can not only enhance operational excellence and cost-efficiency, but it can also improve eco-efficiency, namely in the field of quality management (through smart production control, data analytics and predictive modelling solutions); process optimisation (through capacity planning and production scheduling solutions); product and process engineering (through advanced virtual technologies). We also find that AMT adoption facilitated subsidiary upgrading along various dimensions. The main managerial implication is that subsidiaries need to be proactive, and emphasise also the benefits stemming from energy and resource efficiency improvement when lobbying for investment in AMT.

Letöltés

Background: Despite a widely acknowledged importance of intangible capital as the main driver of value creation, papers discussing corporate intangible investments tend to focus only on multinational companies, i.e. on headquarters (HQ). There are few papers scrutinising the specific attributes of intangible investments at manufacturing subsidiary level. This is, however, an important topic to investigate, since intangible investments can boost subsidiary upgrading. Intangible investments contribute to subsidiaries’ acquiring capabilities that allow them to enhance the scope of their responsibilities and specialise in increasingly high-value activities.

Purpose: The purpose of this paper is to explore the features of intangible investment at MNCs’ manufacturing subsidiaries, on the example of Hungary. Research questions addressed are as follows.

1. What exactly do local manufacturing subsidiaries invest in, when they implement intangible investments?

2. Is there a difference between the role of intangible investments at MNC level and at manufacturing subsidiary level?

3. What is the association between subsidiary-level intangible investments and upgrading?

Methodology: We analyse a sample of 44 manufacturing subsidiaries in the Hungarian automotive and electronics industries. We carry out a qualitative content analysis of sample companies’ notes to their financial statements, complemented with other sources of corporate information.

Findings: We find that intangible investments are aligned with subsidiaries’ functional specialisation: with operations. Their main role is to contribute to subsidiaries’ absorption of the headquarters’ technology transfer and enhance the productivity of the local core activities. This is sharply different from their traditional, MNC-level role: support to non-price competitiveness. We find support for the argument that subsidiary-level intangible investments and subsidiary upgrading are associated in a self-reinforcing virtuous circle.

Letöltés